A társas kapcsolatok fejlődése óvodás korban:

Sok szülő olyan megfontolásból szeretné mindenképpen bölcsődébe járatni kisgyermekét, mert úgy véli, a gyereknek "közösségre van szüksége". Ez azonban nem így van. A 3 éven aluli csemetéknek, - és ez pszichológiai tény, - nem elsősorban gyerektársakra, hanem egy biztos érzelmi bázist adó felnőtt szerető közelségére van szüksége. Ez pedig elsőként és legelső sorban az édesanyát, édesapát, ill. a gyermek mindennapi nevelésében aktívan résztvevő néhány felnőttet jelenti. A bölcsődei gyerekcsoportban megfigyelhető, hogy a gyerekek csupán egy helyen, egymás mellett, de jellemzően nem egymással játszanak. Egy idő után aztán, a 3. életévhez közeledvén, elkezdődik a kortársak figyelgetése, megfigyelése, majd utánzása. Ezt megelőzően azonban sokkal inkább a felnőtt tevékenységét figyeli és utánozza, hiszen a picurkák sokkal inkább felnőtt-, mint gyerekcentrikusak.

Az életkor előrehaladtával és az óvodába lépéssel párhuzamosan a gyermek társas kapcsolatai egyre fejlettebb szintre jutnak. Az egyszerű szemlélődést-utánzást fokról-fokra felváltja az egyre nagyobb kooperációt igénylő összedolgozás, végül a még tartalmasabb együttműködés. Összedolgozásról beszélhetünk, ha pl. egyszerre, egy időben egy épületet építenek a gyerekek, ám a szereposztás, az egyes műveletek tudatos beosztása (pl: te építsd a kaput én meg a tornyokat... amíg te felrakod a legfelső elemet, addig én fogom a tornyot, hogy el ne boruljon, stb.) még nem működik. Az együttműködés arról szól, hogy az előbb említett közösségi tevékenységek minden tekintetben működnek.

A társkapcsolatok fejlődésének legfőbb állomásai tehát a következők:

- együttlét

- együttmozgás

- összedolgozás

- együttműködés.

Vajon milyen szempontok alapján választ barátot a kiscsoportos és milyen alapon a nagyobbak? A kicsik még elsősorban külsőségek, ill. lényegtelen tulajdonságok alapján választanak maguknak barátot (pl: azért barátkozom vele, mert szép, fodros szoknyája van), ám ezek a kapcsolatok általában felszínesek és rövid ideig tartanak.

A nagyobbak már nem elsősorban külsőségekre alapozva választanak barátot, sokkal inkább a belső értékek szerint. Pl: azért a barátom, mert jószívű, kedves, stb.A nagycsoportosok baráti kapcsolatai az előbbiekből kifolyólag sokkal tartósabbak is, mint kisebb társaiké.