Engedjük az otthonunkba a haverjait?
Serdülő gyermekünk szülőjeként gyakran szembesülünk azzal a kérdéssel, hogy beengedjük-e életünkbe csemeténk baráti körét vagy sem? Az utóbbi megoldás kétségkívül kényelmesebb, ám jóval veszélyesebb is. Miért?
Amit a szem nem lát, azért a szív nem fáj alapon homokba dughatjuk a fejünket és elképzelhetjük, hogy éppen házon kívül lévő gyermekünk néhány jólfésült egyetemista társával böngészi a tankönyveket és kikérdezik egymást az aktuális leckéből. Ám jobban teszi, ha szülőként, a realitás talaján maradva, nem képzel el rózsaszín felhőbe öltözött ideákat, hanem helyette indirekt módon szemmel tartja a csemetét. Ennek pedig legcélszerűbb módja, ha a kényelmetlenség és ramazuri ellenére is beengedi otthonába a haverokat, persze mindezt határozott szabályok közé szorítva.
Nem véletlenül javasolják ezt jónevű pszichológusok, mérlegeljen Ön is és döntsön megfontoltan!