Kutyát akar a gyerekem
Ugye Önnek is ismerős ez a dilemma? Szinte nincs olyan gyermek, aki előbb-utóbb ne fogalmazná meg szülei felé kérését: szeretne egy kutyát. Engedjünk az unszolásnak vagy keményen álljunk ellen?
Egy állat érkezése a családba mindig nagy felelősséggel jár, legyen szó kutyáról, macskáról vagy épp egy halacskáról. Igen, a legkisebb állat tartása is óriási felelősséget jelent nem csak az állat irányába, de a gyermekünk felé mutatott példánk tekintetében is. Csemeténk el fogja lesni felelősségteljes viselkedésünket vagy épp felelőtlenségünket. Ha jó példát adunk arra, hogy állatunkat napi szinten gondozzuk, etetjük, foglalkozunk vele ( ne feledjük, ez elsősorban a mi feladatunk!), valószínűleg gyermekünk is hasonló lelkiismeretességről fog tanúbizonyságot tenni. Kellő empátiával veszi át tőlünk viselkedésmintáinkat, így később joggal várhatjuk el tőle a legapróbb élőlényekhez való szeretetteljes hozzáállást is.
Kutyát tehát csak akkor fogadjunk a családba, ha mi is éppúgy akarjuk, mint gyermekünk, és személyesen mi is garanciát tudunk vállalni a kis állat gondozásáért, sorsáért!