A császármorzsa titka
Egy nap nagyon vacak ebéd volt az oviban. Spenót krumplival meg főtt tojással. A mai napig nem tudtam megszeretni, pedig ma már sok mindent megeszek, amit gyerekként még nem. A spenóttal a világból ki lehetett volna kergetni, de így volt ezzel sok óvodás társam is.
A szakács néni látva a kudarcot, menteni próbálta a helyzetet és így szólt:
- Látom, nem szeretitek a spenótot, de majd holnap olyat főzök nektek, hogy mind a tíz ujjatokat megnyaljátok!
Miután kórusban tudakoltuk, hogy mi lesz az, diadalmas mosollyal az arcán azt felelte:
- Holnap császármorzsa lesz ebédre!
Ez jól hangzott, én is együtt éljeneztem a többiekkel.
Otthon anyámnak boldogan újságoltam:
- Anyu, tudod mi lesz holnap az oviban az ebéd?
- Na, mi lesz kisfiam?
- Képzeld el, császármorzsa!
- Hú, elájulok! - mondta anyám nevetve.
Másnap alig vártuk, hogy ebéd legyen. Jött a második fogás, és lefagyott a mosoly az arcomról.
Csalódottan mentem haza. Anyám csodálkozva kérdezte:
- Miért lógatod az orrod kisfiam? Nem jutott császármorzsa?
- Képzeld, Anyu! Nem is császármorzsa volt az ebéd!
- Hát mi volt kisfiam?
- Smarni! - mondtam gyászosan.
Mi smarninak hívtuk, amit más császármorzsának. A csalódottságomon már az sem segített, hogy tulajdonképpen nagyon szerettem magát az ételt.
Hozzászólások (1)
Az olvasók hozzászólásai a régi gyerekabc.hu-ról. Új hozzászólást már nem lehet írni.
-
Katica
:lol: