A baba fejlődésének mérföldkövei: A beszéd

Megjelent:

A baba az életének első két évében kezd aktívan ismerkedni a beszéddel. Az első értelmes szó kiejtése előtt tanulja meg a nyelv szabályait és azt, hogy a felnőttek miképp használják a beszédet kommunikációra.

Elkezdi hangképzésre használni a nyelvét, ajkait, szájpadlását és a néhány, már kibújt fogacskáját. (ooó, aaa, lesz az első hang az első vagy második hónapban, majd jön a gügyögés) Hamarosan ez után jönnek az első igazi szavak (mama, apa kb. a 4-5. hónapban)

Ezek után a kicsi egyre több és több szót tanul meg tőled és a körülötte levőktől. Valamikor 18 hónapos és két éves kora körül elkezd kettő-három szavas mondatokat alkotni. Ahogy a baba érzelmileg, értelmileg és szociálisan fejlődik, egyre nagyobb mértékben lesz képes használni a szavakat a látottak, hallottak leírására, sőt az érzelmeiről, gondolatairól, és vágyairól is képes lesz beszélni.

Hogyan és mikor fejlődik ki a beszéd?

Nézzük, mit figyelhetünk meg gyermekünk beszédfejlődése közben. A gyermek beszéde egymást követő szakaszokra épül, fejlődik, majdnem minden kisgyermeknél hasonlóan, de rendkívül eltérő és változó időrend szerint. Egyesek nagyon korán, míg mások nagyon későn kezdenek el pl. gügyögni. Amennyiben a pici kétnyelvű családban nő fel, a szókincse megoszlik a két nyelv között.

Az anyaméhben

Sok kutató hiszi, hogy a nyelv tanulása már az anyaméhben elkezdődik. Ugyanúgy, ahogy a magzat hozzászokik a szív ritmusához, ráhangolódik az anya hangjára is. Már születése pillanatában is képes felismerni édesanyja hangját.

A születéstől a harmadik hónapig

A baba első kommunikációs formája a sírás. Nincs két egyforma sírás: amíg a szűnni nem akaró, segítségkérő sírás azt jelentheti, hogy éhes a pici, addig a szaggatott hüppögés pelenka cserére szólít. Ahogy idősödik a baba, bővül a repertoár különféle gurgulázásokkal, gagyogással, gügyögéssel.

Ami a nyelvértési képességet illeti, az első pillanattól kezdve, hogy beszédet hall, elkezdi elraktározni a szavak hangzását, és a mondatok szerkezetét. Nyelvészek állítják, hogy már a 4 hetes baba is képes különbséget tenni az olyan nagyon hasonló szótagok között, mint a „ma” és a „na”.

4-től 6 hónapos korig

Ebben a korban kezd el a kicsi gagyogni, kombinálni magán- és mássalhangzókat. (pl. baba, jaja) Az első mama és papa is kicsúszhat a száján egyszer-egyszer. Biztosan szívhez szólóan hangzik ez, de egyelőre még nincs párhuzamban a szó és a jelentése. Ez majd kb. egy éves kora körül jön el.

A baba első kísérletei a beszédre úgy hangoznak, mint egy öntudattal teli, véget nem érő monológ, végtelen szavakkal valamilyen idegen nyelven. A hangképzés egy játék a baba számára, aki kísérletezik a nyelv, a fogak, a szájpadlás és a hangszálak használatával. Ebben az állapotában a gagyogás ugyanúgy hangzik magyarul, mint németül, angolul, vagy éppen kínaiul. Néha felfedezhető, hogy a baba már favorizál bizonyos szótagokat (pl. ka, da) amelyeket többször is ismételget, mert tetszik neki a hangzása, vagy az érzés a hangképző szervekben, ahogy kiejti őket.

7-től 12 hónapos korig

Mostanra a csacsogás néha úgy tűnik, mint ha értelmes lenne. Ez még egyelőre azért fordulhat elő, mert a kicsi próbálja utánozni a tőled hallottakat. Fejlesszük a gügyögését úgy, hogy szemébe nézve beszélünk hozzá, vagy felolvasunk neki nyúlfarknyi mondókákat, verseket.

13-tól 18 hónapos korig

Mostanra a kicsi már egy, vagy több szót is használhat, és a jelentésükkel is tisztában van. Elkezdi a hanghordozást is próbálgatni. Rájön a nyelv fontosságára, ahogy az igényeit egyre jobban kitudja vele fejezni.

19-től 24 hónapos korig

Körülbelül 50-70 szót használ már a kicsi, de legalább 200-at megért, többségében főneveket. 18 és 20 hónapos kor között a baba napi 10, vagy több szót is megtanul. (figyeljünk oda, hogy mit mondunk a gyerek előtt!) Elkezd kétszavas mondatokat alkotni, mint pl. „vegyél fel”.

Mire két éves lesz, már akár három szavas mondatokat is alkothat, és egyszerűbb dallamokat is énekelgethet. Az öntudata beérik, és elkezd arról beszélni, hogy mit szeret és mit nem, mit gondol és érez.

A névmások még nem egyértelműek számára, ezért önmagáról általában egyes szám, harmadik személyben beszél.

25-től 36 hónapos korig

A kis totyogó esetleg még küzdhet a megfelelő beszédhangerővel, de hamarosan megtanulja a helyes beszédmódot. Lassan kezdi helyesen használni a névmásokat. A szókincs 300 körülire duzzad. Kezdi a főneveket és az igéket egy mondatban használni, és komplett, egyszerű mondatokat kezd alkotni. (pl.”Én most eszem”.)

Mire 3 éves lesz, már egészen kifinomult kis szónokká válik a kicsi. Képessé válik hosszas beszélgetéseket folytatni, követni a beszélgetés témáját szókinccsel és beszédmintával, igazodva a beszélőpartnerhez. Például míg kortársaival egyszerűbb szavakat használ, addig veled sokkal közlékenyebben és választékosabban beszél. Mostanra szinte teljes mértékben érthető a beszéde. A nevét és a korát is megmondja, ha kérdezik.

A szülő feladata

A beszéd fejlődésének elősegítése érdekében biztosítsunk szókincsben gazdag és nevelő jellegű kommunikációs környezetet. A legfontosabbak, amiket megtehetünk:

· Beszéljünk sokat a picihez! A kutatások bizonyítják, hogy azoknak a gyermekeknek, akikhez a szüleik csecsemőkoruktól sokat beszéltek, magasabb az IQ indexük és szókincsük, mint a többieké. Kísérjük szóbeli magyarázattal amit csinálunk,mutassunk rá és nevezzük meg a dolgokat, kérdezgessük a babát, énekeljünk neki.
· Mindig türelmesen hallgassuk meg gyermekünket!

Mikor kezdjünk el aggódni?

A szükő a legalkalmasabb személy, a gyermeke beszédfejlődésének megfigyelésére. Minden kisgyermek más, így a fejlődésük sem lehet teljesen egyforma. Míg vannak, akik már két éves korukban szinte tökéletesen beszélnek, addig mások csak három, három és fél évesen érik el ezt a szintet. Ha a legkisebb aggodalmunk is támad a beszédfejlődéssel kapcsolatban, vagy bármelyik, alább felsorolt jelek egyikét is tapasztaljuk, forduljunk orvoshoz és kérjünk segítséget az esetleges hallási, vagy beszédfejlődési probléma orvoslására, megelőzésére.

Amennyiben az orvos szükségesnek tartja, megfelelő szakorvoshoz irányít további vizsgálatokra.

Az talán vigasz lehet, hogy sok híres ember, többek között például Einstein is, nagyon későn kezdett el beszélni.

Figyeljünk tehát oda, ha az alábbiak valamelyikét tapasztaljuk:

6-12 hónaposig

A kicsi nem ad ki semmilyen hangot (nem is próbálkozik), nem néz a szemünkbe, vagy nem gügyög úgy hat hónapos korban.

13-18 hónaposig

15 hónapos korig nem mond egyetlen szót sem a kicsi (beleértve a mama, anya, apa szavakat is). Egy éves koráig nem gügyög, vagy 18 hónapos koráig egyetlen szava sem érthető.

19-24 hónaposig

Ha a kicsi nem igazán próbál beszélni, vagy utánozni másokat, nem frusztrálja, ha látja, hogy nem érted meg.

25-36 hónaposig

A kicsi kihagy mássalhangzókat, ill. nehezére esik megnevezni a leggyakrabban használt tárgyakat. Nem kezdett el használni 2-3 szavas kifejezéseket, vagy 3 évesen nem érti olyan valaki, aki nem ismeri.

Ha a gyermek dadog, még nem biztos, hogy ez egyértelműen problémát jelent. A dadogás normális jelenség lehet, különösen akkor, ha a kommunikációs képessége hirtelen, robbanásszerűen kezd el fejlődni. Néha annyira izgatottan akarja kifejezni azt, amit gondol, hogy nem tudja a szavakat elég gyorsan kimondani. Viszont a 6 hónapnál hosszabb ideig tartó dadogás vagy az erősen feszült grimaszokkal járó dadogás esetén konzultáljunk az orvossal.

Mi várható ezek után?

Ahogyan a kicsi nődögél, egy kis beszélőgéppé változik. Lehetnek pillanatok majd, amikor visszasírjuk azokat a beszédmentes, nyugodt napokat. Többségében viszont sokat fogunk nevetni és élvezni fogjuk a pillanatokat, amikor elmeséli a csemete az óvodai kalandjait, vagy például hogy mit gondol a dinoszauruszokról,...stb.

4 éves korára a gyermek kb. 800 szót fog használni. Elkezdi megérteni és helyesen használni az igeidőket a "nem fog" és a "nem tud" szavakkal egyetemben. Ja, és készüljünk fel az örökösen felmerülő „miért, mi az, ki az” kérdésekre is.