Együtt tanulni a gyerekkel vagy önállóságra szoktatni?

Megjelent:

önálló tanulásra szoktatásMint tudjuk, minden gyerek más és más. Míg egyikük (általában a lányok) hamarabb válnak önállóvá, addig másikuk még sokáig igényli a szülő aktív részvételét. Bármelyik csoportba is tartozik gyermeke, az önállóságra nevelés mindenképpen fontos feladat kell, hogy legyen.

Zsuzsa kislánya 9 éves, édesanyja büszke rá, hogy szinte a kezdet kezdetétől egyedül, önállóan tanul a gyermeke. Első osztály első néhány hetében még ott ült a leányka mellett, de miután látta, hogy egyedül is lelkiismeretesen, korrekten végigveszi feladatait, hagyta önállósulni. Ha a kislánynak bármi problémája, kérdése merül fel, tudja, hogy édesanyjához bizalommal fordulhat. Szülője ilyenkor irányított kérdésekkel vezeti rá a megoldásra, anélkül, hogy szájába adná a választ. Az önállóság és az "én csináltam, én egyedül" sikerélménye tehát nem csorbul.

A házi feladatok végeztével azonban édesanyja precízen átnézi azokat, és a kislány javít, ha szükséges.

A másnapi bepakolás szintén sarkalatos kérdés. Szoktassuk rá a kis nebulót, hogy egyedül pakoljon el a másnapi órarend szerint. Ennek végeztével nézzük csak át, hogy minden szükséges dolog a táskába került-e, ill. hegyesek és hiánytalanok-e a ceruzák.