Én mindig szín kitűnő tanuló voltam!
Így füllent sok szülő, hogy jó színben tüntesse fel magát a gyerek előtt. Teszi ezt egyrészt azért, hogy felnézzen rá a csemete, másrészt azért, hogy követendő példát, egyfajta etalont fogalmazzon meg számára. Biztosan helyes, ha ezt tesszük?
Korántsem. Ha saját korlátainkat bátran megvalljuk a gyerek előtt, ő is jobban elfogadja majd saját kudarcait. Helyesen járunk el azzal, ha természetességgel kezeljük, hogy mindenki hibázhat. Ezzel nem hogy kisebbek, de sokkal inkább nagyobbak leszünk a szemében.
A múltbéli események elferdítése az előbbieken túl azért sem helyes, , mert pillanatok alatt lebukhatunk füllentésünkkel. Biztosak lehetünk benne, hogy régi bizonyítványaink előbb-utóbb a gyerek kezébe kerülnek és akkor már sokkal kínosabb lesz a magyarázkodás.